30. Forduló: Kéthely - Fonyód 1:6 (0:2) |
|
2007.06.13. 09:26 |
Az utolsó, záró fordulóban nagyon szép teljesítménnyel, magabiztos játékkal hoztuk el a 3 pontot Kéthelyről! Sajnos, ez már nem osztott, nem szorzott a csapatnak a tabellán elfoglalt helyezésén, de azért a becsületünk megmaradt. Azonban egy súlyos sérülés ismét beárnyékolta a sikerünket, na meg persze az, hogy nem sikerült a benntmaradás. Gál István (Szőr) megint nagyon fájdalmas arccal terült el a gyepen a mérkőzés 63. percében. Tudtuk, hogy nagy a baj, hiszen ezt már átéltük Öreglakon is. Sajnos nem is tudta folytatni a játékot. De miért is kellett neki vállalni a játékot? Az már más kérdés. Voltak olyan játékosok, akiknek más dolgai akadtak, neki a csapat mindig is fontos volt, és ezért jött el ma is a meccsre. Na meg persze, aki ismeri, az tudja róla, hogy mekkora szíve van. Reméljük fogsz még velünk focizni Szőr. Szívből mondom ezt. A mérkőzésről pedig annyit, látszott a csapaton, hogy felszabadult volt. Nem nyomasztotta a játékosokat a tét. Szebbnél szebb támadásokat vezettünk, járattuk a labdát. Persze a hazaiaknak akadtak lehetőségeik, de ezeket rendre hárította a védelem és Fáncsi Balázs közösen. Erdei Barna két góljával vonultak pihenőre a csapatok. Majd rögtön a kezdés után nem sokkal Bognár Robi csavart okosan a bal alsóba. Aztán szépítettek a hazaiak, de ez sem szegte kedvét a csapatnak. Ment mindenki becsülettel tovább. Mercz Laci szerzett labdát a középpályán, végigrobogott a bal oldalon, majd mintaszerű beadását Gál István higgadtan a kapus mellett lőtte a hálóba (4:1). Ezután a két Pecsor összjátékának örülhettek a vendég szurkolók. A bátty (Tamás) ollózva passzolt öccse elé, aki 4 méterről belsővel passzolt az üres kapuba. Szép gól volt. Majd Erdei Barna lövése, ami valljuk be mellé ment volna, irányt változtatott az egyik hazai védőn, ami így Kristóf Gyuri elé pattant, aki felpörgette a labdát és a kapus fölött a hálóba lőtt. Ezzel ki is alakult a 6:1-es végeredmény. A becsületünk megmaradt, a benntmaradás sajnos nem sikerült. Bízzunk a szerencsében, hátha történik még csoda...
|
29. Forduló: Fonyód - Balatonszemes 1:2 (0:2) |
|
2007.06.06. 13:17 |
Nagyon nehéz bármit is írni erről a mérkőzésről! De egy valami azért biztos, most már végleg nem a mi kezünkben van a sorsunk (az Andocs elleni meccs óta van ez így), ugyanis ha Öreglak kikap Felsőmocsoládtól, akkor búcsút inthetünk a Megye II osztályának. Szomorú ezt kimondani, de így van. Sajnos nem úgy alakult ez a mérkőzés, ahogy szerettük volna. Talán egy-két játékos nem érezte át azt, hogy mi múlik ezen a meccsen. Nem túlzás azt állítani, hogy a lét, a fennmaradás. Egy kicsit nagyobb akarással, és tűzzel kellett volna játszani! Hogy ez miért nem így volt, arról már kár beszélni. Az első félidőben kapott 2 gólunk után nagyon nehéz volt mit tenni a második játékrészben, de ha azt nézzük, hogy a helyzetek alapján még nyerhettünk is volna... A kettős csere egyértelműen jót tett a csapatnak. A kapujuk elé szegeztük ellenfelünket, és egy szöglet utáni kipattanóból Mercz László lőtt nagy erővel a kapuba. Élete legszebb gólját rúgta, de aligha tud most örülni ennek. Ezek után még mindig lett volna esélyünk az egyenlítésre, sőt Németh Norbi bombája (a felső lécen csattant), valamint Káldi Feri ziccere még a győzelmet is meghozhatta volna a csapatnak. De nem így történt! Szomorú volt látni az elkeseredett szurkolókat, zokogó csapattársunkat, de ezen csak mi, a csapat változtathatott volna. Tudjuk a fociban nincsen ha, de ha jobban koncentrálunk, ha egy kicsit nagyobb akarással küzdünk, akkor meg lehetett volna nyerni ezt a meccset. A remény viszont még mindig él, mégha nagyon kicsi is. Most csak bízhatunk az öreglakiak sportszerűségében, de ez még mindig kevés, ha nem tudunk nyerni Kéthelyen. Távolabbra került a benntmaradás, de még nem estünk ki. És amíg meg nem húzzák mögöttünk azt a bizonyos vonalat, addig kutya kötelessége mindenkinek hajtani (utána már csak a becsület marad)! Ezt kellett volna a Balatonszemes ellen is...
|
28. Forduló: Fonyód - Felsőmocsolád-Mernye 3:2 (1:0) |
|
2007.05.30. 13:28 |
Ez férfimunka volt a javából! Csodálatos és egyben idegfeszítő délutánt okoztak a játékosok a szurkolóknak, vezetőknek egyaránt. Bár a játékban akadtak hibák, de igazi kiesési rangadó volt a javából. Azért a második félidőben megállt a szurkolókban a pumpa, amikor 4 perc alatt 2 gólt rúgott az ellenfél, és elúszni látszott a mérkőzés. De a fiúk nem adták fel. Külön ki lehet emelni Mercz László és Németh Ákos teljesítményét, de a csapat egésze nyerte meg a mérkőzést. A rengeteg szöglet, szabadrúgás, illetve helyzetek meghozták a győzelmet. Bár a gólokat nem pontrúgások után értünk el. Ilyen akarással talán még nem is játszottak a fiúk, bár múlt héten is nagyon küzdöttek a srácok Látrányban! Öröm volt látni, hogy mennyire hajtott a csapat a győzelemért, főleg a második, egyenlítő gól után! Itt kell megemlíteni a vendég csapat egy-két játékosa menyire sportszerűtlen volt. Játékos pályafutásom alatt még nem találkoztam olyan emberrel, aki azt mondja nekem, hogy ne hajtsál, jövő héten úgyis nyerünk és kiestek. Talán ezért is hajtott ennyire a csapat, hogy nehogy már ez az unszimpatikus csapat nyerjen itt! Nem is sajnálom, hogy ezt leírom, de tényleg mit képzel már magáról ez a játékos? Lehet, hogy megveszik a meccseiket, de mi megvertük őket, és ez a lényeg. Talán kicsit túlfűtött ez a nyilatkozat, de egy ilyen győzelem után ez érthető. Szóval, az első félidőben is gólokkal vezethettünk volna, de a nagyobbnál-nagyobb helyzeteket is kihagytuk. Aztán a második félidő eleje olyan volt, mintha valami rémálomba csöppentünk volna. Két gyors vendég gól és máris vezettek a vendégek. És itt jön a hatalmas lelki tartása a csapatnak. Nem adtuk fel, mindenki hajtott a győzelemért. Volt akinek fájt a lába, valakinek be is görcsölt, de mentek becsülettel. Ennek meg is lett az eredménye! Mercz László egyenlítő gólja, valamint Németh Ákos mindent eldöntő találata azt jelentette, hogy 2 pontra megközelítettük riválisunkat! Mennünk kell tovább. Küzdeni, küzdeni, és küzdeni! Megalkuvást nem tűrve el kell érnünk a célt, a benntmaradást. Minden játékosnak gratulálunk, Koszics Károly vezetőedzőnek is! A munkának még nincs vége! Hajtani kell tovább! Koncetráljunk most már a szemesi meccsre, akár mit is mondanak a mocsoládi játékosok. Mindent bele! Hajrá Fonyód!!!
|
27. Forduló: Látrány - Fonyód 1:1 (1:0) |
|
2007.05.23. 13:41 |
Koszics Károly a mérkőzés előtt az öltözőben mondta el a csapatnak, mi is váltotta ki belőle múlt héten azt, hogy lemondjon. Szerencsére azóta megváltozott a döntése, és az ő irányításával vettük fel a versenyt Látrány ellen is. Elmondta, hogy az öreglaki meccs után az Andocs ellen meg kellett volna nyerni a meccset, valamint egyes játékosok hozzáállásával nem volt elégedett (vannak olyanok, akik hetek óta nem is jönnek meccsre, vagy csak ritkán, nem készülnek fel rendesen a meccsekre illetve későn szólnak, hogy nem tudnak odaérni), valamint az is felbosszantotta őt, hogy ha megbeszélünk valamit az öltözőben akkor miért nem azt csináljuk. Például, hogy miért nem támadunk ki, ha azt előtte elmondta, de ez csak egy hiba a sok közül. Ezek után újabb nehézségbe ütköztünk, hiszen csak 11 emberrel vágtunk neki a mai meccsnek!
Ennek ellenére tiszteséggel és becsülettel játszott a csapat. Akik eljöttek a mai találkozóra a játékosok közül, azok megmutatták, hogy van értelme harcolni és sohasem szabad feladni, még akkor sem ha jelenleg a kieső pozícióban tanyázunk. Már az első percekben érezni lehetett, hogy a fonyódi srácok igenis komolyan veszik a találkozót és nem futamodnak meg a hazai csapat elől. A két gárda szinte egymásnak esett, egyszer minket, máskor pedig mi őket szorítottuk a kapujuk elé. Helyzetek szép számmal akadtak mindkét csapat előtt, főleg előttünk. A kezdeti nagy csatázásból azonban mi jöttünk ki rosszabbúl, hiszen a 35. perc környékén egy közeli beadásból a látrányiak szereztek vezetést. Ekkor újra felszívtuk magunkat és hajtottunk a gólért, sajnos közben Vincze Tamás a bokáján megsérült, de ő sem adta fel, tovább játszott. Több játékosunk előtt is nyitva állt az ablak az első félidőben, de nem sikerült az egyenlítés. A második félidőben minden folytatódott tovább, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy akár a győzelmet is megszerezhettük volna, ha érékesítjük helyzeteinket. A sok közül csak egy talált a kapuba, méghozzá Bognár Róbert révén, aki fejjel bólintott közvetlen közelről a hálóba. A Látrányiak közben megfogyatkoztak, egy durva utánrúgás miatt a játékvezető zuhanyozni küldte egyik játékosukat. Hiába adódtak nagy lehetőségek, be kellett érnünk az egy ponttal. Viszont ezt nagyon megérdemeltük, kemény harc és küzdés árán. A csapat minden egysége odatette magát, a kapustól a védelmen át, a középpályáig és a csatárokig. Nem szabad feladnunk, hiszen matematikailag még bentmaradhatunk. Sőt. Jövő héten minden eldőlhet, érkezik a nagy ellenfél Mocsolád. A győzelem kötelező, mert különben a helyszínen "elvérzünk". És a szerencse. Igen.. fontos, hogy a következő 3 hétben mellénk álljon. De ehhez óriási akaraterőre és pontokra is szükség van!! Ma láthattuk, hogy képes rá a csapat. Ha mindenki komolyan venné, már rég sikerülhetett volna. Még sikerülhet, úgyhogy mindenki adjon bele apait-anyait. Hajrá Fonyód!!! Hajrá fiúk!!! Vincze Tomi bokaszalagszakadást szenvedett a mérkőzésen és úgy játszotta végig a mérkőzést. Óriási akaraterő kellett ehhez. Gyógyulj meg minél előbb!
|
26. Forduló: Fonyód - Ságvár 3:4 (2:3) |
|
2007.05.16. 14:44 |
Kitűnően előkészített pályán, futballra alkalmas időben kezdődött a mérkőzés. És, hogy hogyan, arról inkább ne is beszéljünk. Csak álltunk és néztünk, amikor az ellenfél már 3:0-ra vezetett a 11. percben. (Igaz, már az öltözőben is csodálkozott a vezetőedző, amikor megtudta, hogy Kovács Milán nem jön el a mérkőzésre, ami csak néhány perccel a meccs kezdete előtt derült ki.) A 0:3 sokkolta a csapatot és a szurkolókat is! Elkeseredett arcok mindenhol, már mindenki azt gondolta, hogy vége. Aztán Németh Ákos harciasságának köszönhetően szépítettünk, majd Erdei Barna 30 méteres gyönyörű góljával ismét remény volt arra, hogy pontot, pontokat szerezzünk. A félidőben 3:2-vel vonultak pihenőre a csapatok. A második félidőben aztán rohamoztak a hazaiak, mindent megpróbáltak a győzelem érdekében, de hiába. Egy szabadrúgás után lekontráztak minket a vendégek és 4:2 lett az állás. Innen már nagyon nehéz lett volna felállni, de egy jogos tizenegyes értékesítését követően (Bogdán Krisztián vágta a labdát a hálóba, miután javította kihagyott büntetőjét) még mindig reménykedhettünk abban, hogy valahogy begyömöszöljük a negyedik gólunkat is. Sajnos ez már nem jött össze, pedig a lehetőségeink megvoltak rá. Ezzel a vereséggel nagyon nehéz helyzetbe került a csapat. Óriási lelkierő kell ahhoz, hogy sikerüljön a benntmaradás, ami most már nem csak a saját kezünkben van. Mindenkire szükség van, hogy ez a klub ne tűnjék el a süllyesztőben. Igaz nem csak ilyenkor kellene megszakadni, amikor már nagyon nagy a baj. Jövő héten Látrányba utazunk. Mindent meg kell tenni a győzelemért, különben az álmok szertefoszlanak!
|
25. Forduló: Karád - Fonyód 6:0 (3:0) |
|
2007.05.10. 14:45 |
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy papírforma eredmény született Karádon. Az őszi rendkívül súlyos vereség szerencsére nem ismétlődött meg. Bár a 6 gól sem kevés, de a 10 azért brutális volt. A megye egyik legjobb pályáján került sor a bajnokesélyes és a kiesés ellen harcoló Fonyód párharcára. Ahogy az várható volt, már az első percektől kezdve óriási nyomást gyakoroltak ránk a hazaiak. A 20. percben már 2-0-ra vezettek a karádiak, két elkerülhető góllal. Megpróbáltunk előhúzni valamit a tarsolyunkból, de úgy tűnt ezen a napon mindent otthon hagytunk. Nem sokkal később harmadszorra is rezdült a hálónk, szintén elkerülhető találatból:3-0. A második félidőben sem sikerült újat mutatnunk. A Karád folyamatosan támadt, kis szerencsével akár több gólt is lőhettek volna, de az első játékrészben gyengélkedő Fáncsi portás összekapta magát és számos hazai próbálkozást meghiúsított. Ennek ellenére sikerült még 3 újabb gólt szerezniük, így módosult 4,5 majd 6-0-ra az eredmény. Sajnos egy kezünkön meg tudnánk számolni hányszor is lőttünk kapura. Ziccerünk igazából nem is volt, talán csak kisebb helyzetünk. Kijöttek a különbségek a csapatok között. A mi feladatunk nem az volt, hogy a tabellát vezető Karádot legyőzzük. Biztosan nagyon boldogok lettek volna a fiúk, ha pontot tudtak volna rabolni a Belső-somogyi településről. Az igazi feladat és cél a hazai mérkőzések megnyerése, a közép-és alsókategóriás csapatok legyőzése. Egyetlen dolog lebeghet csak a fejünk előtt:pontok, pontok és pontok. Ha komolyan gondoljunk és minden tudásunkat bevetjük, akkor sikerülnie kell:bent kell maradnunk a megye II-ben. Kötelező és nem lehetetlen! A fiúk egyébként keményen harcoltak a mai napon, bár a vége felé már kezdett elmenni az önbizalmuk. Van 1 hetük, hogy visszajöjjön és bombaként robbanjon Ságvár ellen! Erre azért is van nagy szükség, mert ismét kieső helyre csúsztunk vissza, mivel diadalmaskodott a Felsőmocsolád a Jádiak ellen. A végén majd meglátjuk ki nevet, a jelenlegi állás nem mérvadó. Hajrá Fonyód!
|
24. Forduló: Fonyód - Zamárdi 0:2 (0:2) |
|
2007.05.02. 08:26 |
A hétközi állapotokhoz képest nagyon jó talajú pálya fogadta a csapatokat, ugyanis az éjjeli eső kicsit megpuhította a gyepet. Szükség volt nagyon az esőre, hiszen már betonkeménnyé vált a játéktér. Hát még a pontokra mekkora szüksége lett volna a hazai csapatnak, hiszen a kiesés elkerülésért még elengedhetetlen egy két győztes mérkőzés. Ezeket a reményeket már az első félidőben el is felejthettük, hiszen a vendégek két gólos előnyt szereztek a szünet előtt. A ballagás és egyéb okok miatt megtizedelt csapatnak nem igazán ment az első félidőben a játék, helyzetet sem igen dolgoztak ki a hazaiak, bár az ellenfélnek sem voltak igazán kidolgozott ziccerei, de ők, ha már odakerültek két nagy hibánkat kihasználva két gólt is szereztek. A szünet után kicsit felpörgették magukat a hazai játékosok a szakadó esőben, csúsztak másztak a vizes füvön, de sajnos az átütő erő hiányzott a csapatból. A párharcokat már jobban felvállalták, de igazán nagy helyzetet nem tudtak kidolgozni. Míg a vendégek lapos passzokkal próbáltak kombinálni, addig a hazai csapat inkább az előreívelésekkel próbálkozott kevés sikerrel. Vincze Tamás előtt adódott egy óriási esély, hogy gólt szerezzen, de nem élt a kínálkozó lehetőséggel. Fáncsi Balázsnak kellet egy két kellemetlen lövést hárítani, de ezen kívül érdemleges esemény már nem történt a második 45 percben. Bravúr kell a benntmaradáshoz, ez nem is vitás. Nagyon nehéz dolgunk lesz, de meg kell oldani ezt a feladatot. Jövő héten Karádra látogat a csapat, amire nagyon fel kell szívnia magukat a játékosoknak, hiszen a bajnokesélyes hazaiak mindenkire veszélyt jelenthetnek, nemhogy egy kiesés ellen harcoló klub ellen. Meg kell próbálni borsot törni az orruk alá. Mindent bele! Hajrá Fonyód!
|
23. Forduló: Bábonymegyer - Fonyód 0:0 |
|
2007.04.26. 14:03 |
Kettős érzés fogadta Bábonymegyeren a fonyódi szurkolókat és játékosokat. Egyfelől nagyon szép környezet, másfelől a körülmények elég lehangolóak voltak. A futballpálya nagyon szép helyen, nyárfáktól körülvéve helyezkedik el, az öltöző viszont hagyott némi kívánnivalót maga után. Azt várta mindenki, hogy nagy elánnal kezdenek a csapatok. Ez immel-ámmal be is jött, hiszen az első félidőben nagyon sok helyzetet láthatott a publikum. A hazaiak a kontráikban bíztak, amit a fonyódi csapat jobb oldalán néha végig is tudtak vezetni, hiszen Erdei Barna rendre szélsőhádvédként igyekezett támogatni a csatárokat, amikor pedig nem tudott visszaérni a védekezéshez, akkor a társak rendre kisegítették. Leginkább a jobb oldalon kerültünk a védelem mögé, a beadások illetve a kapura lövések nem hoztak sikert. Vagy lecsúsztak a lövések, vagy egy kicsit tévedtek a játékosok. Erdei Barnának volt egy remek kísérlete, ami alig ment fölé! Kovács Milán életerős bombája pedig a kapufán csattant. Kovács Norbert a szelet is kihasználva egy szögletet követően majdnem megtréfálta a hazai kapust, de a léc alól sikerült kiütnie a veszélyesen csapódó labdát. Az első félidőben még Bognár Tamás is bizonyította, hogy neki is jó rúgótechnikája van, de lövését a hazai kapus magabiztosan hárította. Kapusunknak egy két hosszabb indításra kellett figyelnie, valamint a szögletek jelentettek némi veszélyt a kapunk előtt. A szél sem segített bennünket, hiszen az előrevágott labdák, néha céltalanul, a vendég kapus kezeiben kötöttek ki. Sajnos a második félidőben, már nem volt annyi helyzetünk, mint az elsőben, de azért egy kis szerencsével, találhattunk volna egy gólt. Igaz az is, hogy a hazaiak a vége felé egy kicsit beszorították csapatunkat a kapunk elé, és egy véleményes szabálytalanság után sem ítélt büntetőt a hazai csapatanak a játékvezető. A mérkőzés összképét tekintve a döntetlen igazságosnak mondható. Tipikusan egy gólos mérkőzés lehetett volna a találkozó, de mivel egyik csapat sem tudott betalálni az ellenfél hálójába, ezért maradt a gól nélküli döntetlen. Jövő héten Zamárdi keményebb ellenfélnek ígérkezik, ahol minden energiánkra szükség lesz! Hajrá Fonyód!
|
22. Forduló: Fonyód - Andocs 1:4 (0:2) |
|
2007.04.19. 15:59 |
Sajnos a múltheti parádés játékunkat ezúttal nem tudtuk megismételni. Annak ellenére nem, hogy a fiúk itthon léptek pályára és ez minden csapat esetében egyfajta önbizalomnövelő-doppingszer. De úgy tűnik nálunk nem... Mintha el lenne átkozva a fonyódi gyep... Teljesen érthetetlen, hogy miért van ez így. A szurkolókat meg sem lepi a tény: idegenben 3 pont, itthon nulla! Pedig nagyon jól esne a hazai nézőknek és a játékosok lelkivilágának is egy hazai pályán kikapart győzelem. Erre számítottunk ezen a napfényes szombati délutánon is. A kedvünket azonban hamar elvették az andocsiak: először az egyik támadással felfutó védőjük lőtt bődületes gólt Fáncsi portásnak (0-1), majd egy újabb akció végén hosszan a kapusunk mellett tüzeltek ismét a hálóba.(0-2) Mi pedig csak ámultunk és bámultunk. Vártuk a fonyódi találatot. Németh Ákos kitörése sem sikerült két védő közül, pedig tisztán vihette volna kapura. Aztán vagy nem lőttünk, vagy nem fejeltünk, vagy egyik sem. Igazán nagy helyzetünk az első félidőben nem volt, pedig három hazai játékos lába előtt is elsuhant egy szélről belőtt labda, a kaputól 2 méterre, de hiába, érintetlenül maradt. Ami még elszomorító, hogy a vendégeknek sem volt több helyzetük, mégis ők mehettek nyugodtabban a félidei pihenőre. Aztán a második félidőben minden folytatódott tovább. Nem bírtuk begyújtani azokat a bizonyos rakétákat. Talán egy fokkal magasabbra kapcsoltunk, de ez édes kevés volt. A remény azonban nem szállt el olyan gyorsan: Kovács Norbert szögletrúgását követően, Bognár Tamás bólintott a hálóba:1-2. A pillanatnyi lelkesedést gyorsan elűzte a játékvezető, amikor Szeglet Lajos esetében kezezést látott a tizenhatoson belül. Abszolút nem volt egyértelmű, de büntetőt ítélt, az andocsiak pedig értékesítették azt:1-3. A félidőben beállt Molnár Gyulának akadtak még helyzetei, de sajnos mindet elkapkodta. Talán ha egy kicsit jobban koncentrál... Sem ő sem pedig a a többi a fonyódi csapat megmentésére siető játékos nem bírt újabb gólt lőni. A vendégek viszont igen: a védőket és a kapust is helybenhagyva, az andocsiak szélsője gurított a kapunkba:1-4. Ezen a napon mintha hiányzott volna a tűz néhány játékosból, a "harcoljunk egymásért" sem volt jelen. Pedig egyáltalán nem nyugodhatunk meg. Sajnos még mindig távol áll a kijelentés: biztos, hogy bentmaradunk! Ezért lenne fontos, hogy a hazai meccseken is odategyük magunkat. Ez mostanában egyszerűen nem megy! Sajnos nem.. Javítani még mindig van lehetőség, akár jövő héten is, a másik kieső-jelölt Bábonymegyer ellen. Bízunk benne: Hajrá Fonyód!
|
21. forduló: Öreglak-Fonyód 3:5 (3:5) |
|
2007.04.14. 00:01 |
Öröm és bánat is egyben a fantasztikus idegenbeli győzelem után! Öröm, hiszen a csapat megszerezte 3. idegenbeli győzelmét a tavasszal, és bánat, hiszen Gál István a csapat szíve súlyos sérülést szenvedett, akinek az egész csapat mielőbbi gyógyulást kíván! Egy előreívelt labdára sprintelt rá és egy buckában rosszul lépett, aminek az eredménye az előzetes vizsgálatok alapján térdszalagszakadás lett. Szőrt mentő vitte a Marcali kórházba, ahol megröntgenezték, de törést nem találtak nála. További kezelése Budapesten történik. Előtte Erdei Barna jelezte Koszics Károlynak, hogy cserét kér. Ő bokasérülést szenvedett, akinek szintén jobbulást kívánunk. Ha valaki megnézi az eredményt azt hiszi, hogy sima meccs volt, holott a 14. percben már 2:0-ra vezettek a hazaiak. Harsányi Ferenc húzott el kétszer is a bal oldalon és egy gólpassz, valamint egy kiharcolt 11-es után már azt is hihettük volna, hogy ez a hajó elment! (Mindkét hazai gólt Gyurka Zsolt szerezte) De nem így történt! Nem sokkal a második hazai gól után sikerült gólt szereznünk. Kovács Norbert szerzett labdát a hazai 16-osnál és nagyszerű középreadása után Németh Ákos higgadtan a kapus lábai között passzolt a kapuba. Ezután valami fantasztikus 20 percet produkált a csapat. Mindenki ment előre, hajtották egymást a fiúk, aminek meg is lett az eredménye. A gyengélkedő öreglaki kapus bakiai valamint a remek támadásoknak köszönhetően magabiztos előnyre tettünk szert az első félidőben! Bognár Tamás kapott egy labdát 20 méterre a kaputól, egy csel után lövőhelyzetbe került és a labda a jobb alsó sarokba vágódott. Ezután Kovács Norbert percei következtek. Először 20 méterről, majd pár perccel később 25 méterről lőtt a hazaiak kapujába. Mindkét gólt a magabiztosságának köszönheti, hiszen bátran vállalkozott a lövésekre! 4:2! Egyesek nem hittek a szemüknek, mások csodálkoztak, hogy milyen jól játszik a csapat. Aztán az addig is igen agilisan játszó Németh Norbert egészen parádés labdájára Németh Ákos csapott le, a kapust is kicselezve a visszérkező védők mellett 4 méterről passzolt a kapuba! 5:2! Lázban égett a kispad a szurkolók, mindenki aki a fonyódi csapat sikeréért szorított! A félidő vége előtt még Balogh Zsolt szépített és beállította a végeredményt! Igen, a végeredményt, hiszen a második félidőben gól már nem esett. Voltak még helyzetek mindkét oldalon, de ezek rendre kimaradtak. A meccs végét jelentő 3-as sípszó azt is jelentette, hgy a csapat elmozdult a kiesést jelentő 14. helyről,hiszen a rivális csapatok (Felsőmocsolád, Bábonymegyer) kikaptak. A mérkőzés után egy-két elkeseredett hazai szurkoló bundáról beszélt, aminek abszolút semmi alapja nincs! Nekünk tiszta a lelkiismeretünk és tisztességes úton fogjuk kiharcolni a benntmaradást! Fantasztikus délutánt varázsoltak a fiúk mind szurkolóiknak, mind a vezetőknek, de koránt sem lehet azt hinni, hogy ezzel a csapat már elérte a célját, hiszen ez nem így van! Még messze a szezon vége, de jó úton járunk! Most már az Andocs elleni meccs lebegjen a szemünk előtt, és ez a mérkőzés tartást és erőt kell, hogy adjon a csapatnak! Mercz László, a csapat kapitánya a győzelmet Gál Istvánnak és a névnapját ünneplő Farkas Tibor elnökünknek ajánlja minden játékos nevében! Köszönjük szurkolóink buzdítását, nélkülük nehezebb lett volna nyerni. Továbbra is: HAJRÁ FONYÓD!!!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…